Két legjobb barát. Ugyanaz a születésnap. Hat év...
ERIC: Eljött a nap, amikor megszülettünk. Eljött a perc is, amikor Morgan meg én eldöntöttük, hogy életünk végéig a legjobb barátok leszünk. Évekig szinte összenőve éltünk; de Morgan anyukája meghalt, ő átköltözött a város túlsó felére, én bekerültem a focicsapatba, és a szüleim között egyre gyakoribbá váltak a veszekedések. Néha azonban aggódom, hogy nem maradunk örökre legjobb barátok. Hogy eljön a nap, a perc, a pillanat, amikor minden széthullik, és az időt nem lehet visszaforgatni.