Aki kész, aki nem…

*Eve Hatch él-hal a meglepetésekért! Csak vicc: a fiatal nő akkor a leginkább elégedett, ha egyik napja a megelőző szakasztott másaként telik. Szereti az otthonos brooklyni lakását, közel a gyerekkora óta legjobb barátjához, Willához, és messze a középnyugaton élő, tipikusan régivágású családjától, akik soha nem értették meg igazán. A munkája kényelmes, biztos és jónak mondható, még akkor is, ha a megálmodottal épp csak köszönőviszonyban van. Eve tudja, mit várhat az élettől - mígnem egy tőle szokatlan egyéjszakás kaland a szó szoros értelmében megmásítja ezt az állapotot.
Az új helyzet feszültséget teremt a fiatal nő és Willa rendíthetetlen barátságában, mígnem a barátnő állhatatos bátyja, Shep lesz az, aki végül Eve segítségére siet. A férfi mindig is kedvesen viszonyult hozzá, most azonban ebédrendeléssel lepi meg, meghallgatja valamennyi panaszát, és egyszeriben olyan… szívdöglesztő? Aztán meg ott van a baba apja is, aki (szigorúan véve) támogatónak, mégis (többnyire inkább) ellentmondásosnak hat.
Talán csak a felfokozott hormontermelés az oka, vagy talán a pólók, amik Shep vállán mindig annyira feszesnek tűnnek - akárhogy is, de Eve-ben felébred a kíváncsiság. Nem szeretett volna titokban mindig is többet kihozni az életéből? Minden téren?
A kilenc hónap leforgása alatt Eve az egyre kerekedő világában küszködve keresgéli a megfelelő utat, és megtanulja, hogy a család és a szeretet a maga összes formájában lehet, hogy pont akkor oson be az életünkbe, amikor a legkevésbé számítunk rá. *(Nem végleges fülszöveg.)